Volt egy időszak - nem is olyan rég, mikor állandóan a város főterén álló Korsós lány szobrát rajzoltam, festettem. Pár poszttal lentebb írtam már róla és előreláthatólag fogok is még, mivel tényleg jelentős ennyiségű anyag gyűlt össze "róla". A szobrot egyébként Zilahy Zoltán készítette. Sajnos sosem találkoztam még vele, de egyszer jó lenne egy sör mellett megkérdezni tőle ezt-azt. Biztos ő is fontosnak tartja ezt a munkáját, mert a bemutatkozó oldalán is látható. Ajánlom a klikket!!
Tehát az ő munkája számomra etalon itt a városban. Nem tudom, a múltkori posztban beszéltem-e arról is, hogy volt valaha egy "szűz lány szobra" már Jászberénynek, de az ismeretlen helyre "távozott" már vagy 50 éve. Szerintem erről Z.Z is tudhatott, a téma végül is nem sokat változott.
A ma bemutatott képem már a sokadik... rengeteg elkészült korsós lány után vágtam bele ebbe a főként sziluetteket tartalmazó képbe. Olyan, mintha egy membrán vibrálását láthatnánk. A különböző színű körvonalak a rezgés "amplitúdóját" jelképezik. A háttér visszafogott kékes árnyalatai a hanghullámok, amelyek magát a zenét szolgáltatják.
A lány ismétlődése adja a zene ritmusát, így akár lenyomozhatónak is gondolhatnám, milyen zenéről van szó: egy pörgő ritmusú, de a háttérben szóló zene lehet ez. Pont, mint Jászberény - ezért is lett a kép címe ez. Jászberényben vannak időszakok, mikor felpörögnek az események, de sosem tud olyan lenni, amelyre felfigyelhetne az ország közvéleménye, merthát mégis csak egy álmos kisváros vagyunk. Ezt a hangulatot kívántam bemutatni.
A kép díjat kapott 2007-ben a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete "Zene" című kiállításán. Ennek hatására az év végén a Hamza Múzeumnak adományoztam ezt a kisméretű olajképem.
Cím: Berényi ritmus
Technika: olaj, farostlemez
Méret: 23cm×23cm
Készült: 2007.
