Ismét egy versillusztráció. Vannak olyan irodalmi alaptézisek, amelyek nagyon erős vizuális erővel rendelkeznek. Ezek között is van olyan, ami rám van olyan hatással, hogy az olvasást követően azonnal beúsznak a képek, amelyeket azonnal meg kell valósítani, különben kicsúszik a kezeim közül és "avasan" már nem az igazi.
Most is így történt.
Ismeretlen alkotó, ismeretlen versének részlete:
Ima helyett
Sötét sziklák bilincsébe zárt mélyvizű tavam
felszínén fickándozva jobbra igyekvő halam
pikkelyei fényt villantanak fáradt szemembe
iszapos mélységben balra vergődik a másik
...
megszámlálhatatlan sakkfiguráid egyike
hogy is érthetné, miért, hová kell most lépnie
nagyon fázom és összeroppant az űr
...
Az ilyen versek rám gyakorolt hatása a szövegben fellelhető nagyon tárgyilagos képek miatt ilyen erős. Ahogy olvastam, gondolatban már kész is volt a kép és mint ahogy azt már jól tudjuk a kép a fejben születik és nem a vásznon. Ha már tudom, mit akarok, akkor nagyon gyorsan el tudok készülni; ahogy ebben az esetben is történt. Összesen 3 órát dolgoztam rajta - na persze a kép sem nagy; alig nagyobb egy A/4-es lapnál. A méret azért ennyire kicsi, mert nem volt másik vásznam itthon és azonnal neki kellett látnom a munkának; úgy éreztem, ez nem várhat. (Persze időm sincs mindig, de ez most jókor volt, jó helyen.)
Azért is különös ennek a munkának a születése, mert minden fordítva működött a szokásohoz képest.
Általában előkészülök. Vázlatokat készítek, sokszor több nappal a konkrét kép megfestése előtt. Most ugyan annyi történt, hogy festés előtt kinyomtattam pár tavas-hegyes tájat, de nagyon célirányosan, mert hát ugye tudtam, mit akarok végül látni. A kép elkészülte után készítettem még további vázlatot/vázlatokat. De az is lehet, hogy így fűződik majd össze láncba egy következő képpel. Ezt még nem tudhatom.
A vers és kép szerintem azért kaphatta az "Ima helyett" címet, mert olyan kilátástalan életszakaszban születhetett. Bilincs, bezártság, egyedüllét. Sakktábla bábu nélkül, vagy más olvasatban: egy életre kelt bábuval. A főszereplő meditatív állapotban ül a tábla másik oldalán a tó partján. Mintha a feladatnak nem lenne megoldása. Ijesztő.
Méret: 31×30
Technika: akril, vásznon
Készült: 2015. március
