Ennek a képnek az alapja az, hogy általában én viszem ki Evit lovagolni kocsival és én is megyek érte.
Ez kép ez utóbbi szituációt ábrázolja.
Útközben különböző élmények, hatások érnek.
Eredetileg úgy terveztem, hogy sötét van és esik az eső, de tegnap este nem voltam annyira magam alatt, úgyhogy annyira nem lett borús az idő. Szimplán csak egy könnycsepp gördül le az arcomon.
A másik eltérés az eredeti tervtől, hogy kinőttem a lapot. A kép úgy is megállja a helyét, hogy leszedem a tábláról, de így, táblástól nekem jobban tetszik; ezek a törésvonalak jobban kijönnek. Jó színe van ennek a táblának. Igazából ez vitte "mellé" az eredeti tervem is. Olyan régen festettem így "rendesen", hogy tudat alatt rácsodálkoztam erre a színre. Összetett dolog ez. Azért kezdtem el ezt a képet, mert volt még kinyomva festékem és nem akartam, hogy rászáradjon a palettára. (Az akrilt nem lehet újra életre kelteni.) Olyan akvarellesen tettem fel színcsíkokat. Ekkor még nem tudtam, mi lesz a képen. A fenn említett terv viszont már hetek óta feszített, úgyhogy a kezem hamarabb járt, mint az eszem. Pár napja már kinyomtattam magamnak azokat a képeket, amiket fel fogok használni erre az autós-biciklis dologra, úgyhogy minden készen állt. (Kivéve a nagyobb vászon, meg a sötétebb, esős színek... de hát az akarat nagy úr...)
A kép eredeti mérete nem nagy: 24×24 cm. Most azon gondolkodom, hogy ha már így befényképeztem, ezt is kiprinteltetem vászonra így, hogy a karton is látszódjon rajta... Így lesz egy kézi változat is, meg egy félig ilyen-félig olyan hibridem is. :)
